2014. május 25., vasárnap

Káoszból rend 25 nap alatt: Ruhásszekrények

Örömmel jelentem, hogy menetrend szerint végeztem a nagy rendrakási-takarítási projektem első egységével, a ruhásszekrényekkel. Három napot szántam rá, és ez elég is volt úgy, hogy három-négy óránál többet szerintem egyik nap sem foglalkoztam vele. Elég nagy káosz volt a szekrényekben és azokon kívül is, mindenhol ruhakupacokba lehetett botlani. :)

Azzal kezdtem, hogy a szekrényen kívüli halmokat próbáltam felszámolni, átválogattam, hogy mi az, ami esetleg mosást igényel, az ment a szennyesbe, ami pedig tiszta volt, azt szépen összehajtogattam. Így máris rendezettebbnek éreztem, pedig még nem kerültek be a helyükre. Aztán a szekrényekből is kiszedtem polconként a ruhákat, és normálisan visszahajtogattam őket a nedves, majd száraz ronggyal áttörölt helyükre. Közben azért némi lomtalanítást is beiktattam, ami nagyon megviselt volt, az ment a kukába, míg a megunt vagy kicsi dolgok majd leadásra kerülnek a rászorulóknak. 

2014. május 22., csütörtök

Káoszból rend 25 nap alatt: Bevezetés

Az úgy volt, hogy kissé eluralkodott a káosz a lakásban, mégpedig az a fajta, amikor nem tudod, hol állj neki a rendrakásnak és takarításnak. Sokat gondolkoztam, hogy milyen módszerrel fogjak neki (mert ugye gondolkozni rajta mindig sokkal egyszerűbb, mint nekiállni): haladjak kintről befelé, fentről lefelé vagy helyiségenként? És akkor jött az isteni szikra, hogy most kipróbálok valami egészen mást: tulajdonképpen tematikusan fogok végighaladni a lakáson (pl. ruhásszekrények, asztalok stb.). Elkezdtem leírogatni egy lapra, hogy miket kell csinálnom, aztán melléírtam, hogy mire hány napot szánok.  Ha minden jól megy, 25 nap alatt végzek is. :) Nyilván ez a saját kb. 40 négyzetméteres lakásunk esetében lesz működőképes, kisebbnél lehet, hogy kevesebb nap is elég, míg nagyobbnál értelemszerűen több időt vehet igénybe. Hogy hogyan is fog kinézni?


1-3. nap: Ruhásszekrények
4. nap: Gyerekszoba/gyerekcuccok
5-6. nap: Kacatos fiókok és dobozok
7-9. nap: Papírdolgok
10. nap: Polcos elemek
11. nap: Előszoba- és cipősszekrények
12-13. nap: Konyhaszekrények és polcok
14. nap: Asztalok és székek
15. nap: Konyhai gépek
16. nap: Fürdőszobai szekrények és polcok, szemetesek
17-18. nap: Nyílászárók és világítótestek
19. nap: Csempék és járólapok, fürdőszoba
20-21. nap: Általános takarítás, textilek
22-24. nap: Műszaki cuccok
25. nap: Dekoráció

A sorrend nem véletlen, először rendet rakok, majd szépen lassan jön a takarítás. Amikor végeztem egy adott egységgel, hozok beszámolót, és részletesen leírom, hogy mit és hogyan raktam rendbe. Akinek van kedve, tartson velem! :)

2014. május 21., szerda

Vigyázz! Kész! Posztolj! - Kedvenc recept

 Mikor rátaláltam a Pillecukor blogra, egyből felkeltette az érdeklődésemet a Vigyázz! Kész! Posztolj! kezdeményezés. A lényege, hogy a csatlakozott bloggerek kéthetente egy megadott témáról írnak, és azt ugyanabban az időben közzéteszik. Bár én az első néhány témáról lemaradtam, de lehetőséget kaptam, hogy utólag csatlakozzak. Az aktuális téma: Kedvenc recept.

Sokat gondolkoztam, hogy mit is írhatnék, és végül két dolog jutott eszembe. Az egyik, ami elsőre beugrik a recept szóról, az ételrecept. Így tehát itt az egyik nagy kedvencem, ami amennyire egyszerű, számomra annyira nagyszerű: a nyist vagy másnéven tócsni, krumpliprósza.

2014. május 20., kedd

Kreatív Kedd #2: Esküvői üdvözlőlap

Mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, hétvégén esküvőn jártunk. Az ajándék túlzott kreativitást nem igényelt, de nem akartam papírboltban kapható képeslapot, úgy gondoltam, inkább magam készítek egyet. Mivel a meghívóból kiderült, hogy az esküvő fő színe a lila lesz, ezért én is ezt választottam az üdvözlőlaphoz. 

Az elkészítéshez a következő dolgokat használtam:
  • üres üdvözlőlap és boríték
  • színes, dombornyomott karton
  • az üdvözlőlapéval megegyező színű karton
  • színes toll
  • mintavágó olló
  • mintalyukasztó
  • bordűrlyukasztó
  • ragasztópisztoly

2014. május 19., hétfő

Boldogságtipp #2: Rajzold meg a mottódat!

Ez a boldogságtipp érdekesen született meg. Via, az urban:eve bloggere "Hogyan legyek kreatív?" sorozatot indított, melynek második kihívása a "Rajzolj!" volt. Rajzolni nem igazán szoktam, így azt sem tudtam, hogy álljak neki. Először is elő kellett kotornom valamilyen rajzeszközt, és mivel sem a zsírkrétát, sem a vízfestéket nem találtam meg, így maradtak a színes ceruzák. Sajnos semmilyen ötletem nem volt, hogy mit kellene rajzolnom. Aztán az jutott eszembe, hogy elkezdem színes betűkkel leírni a mottómat, és lesz, ami lesz. Először megszületett a szöveg, utána jött néhány szívecske, virág és pillangó. És akkor megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy mi lenne, ha ki is raknám valahova a lakásban? Már előttem is volt a kép, hogy egy színes kartonon ki van ragasztva a mottóm, hogy mindig láthassam. Mintavágó ollóval kivagdostam a szöveget és a rajzocskákat, választottam egy zöld kartonpapírt, és ragasztópisztollyal ráragasztottam mindent. Tényleg boldoggá tett, míg ezt megalkottam. A rajztechnikámnak még van hová fejlődnie, de biztos vagyok benne, hogy itt nem állok meg, és próbálkozom még a rajzolással, főleg, ha az egyéb eszközeimet is sikerül felkutatnom. :)

2014. május 18., vasárnap

Városnéző #2: Pécs

Hétvégén Pécsen jártunk egy esküvő apropóján. Sajnos nem volt túl jó idő, de azért indulás előtt tettünk egy nagyon rövid sétát a városban, íme néhány kép:

2014. május 15., csütörtök

Boldogságtipp #1: Írj töltőtollal!

Kézzel írni jó dolog, csak sajnos a mai világban egyre kevesebbszer van rá alkalom. Azt vettem észre, hogy emiatt a kézírásom - amit egyébként nagyon szerettem - egyre csúnyább lett, ezért elhatároztam, hogy amikor csak lehetőségem van rá, gyakorolni fogom, és visszatérek a kidolgozott betűimhez. Ehhez pedig tökéletes eszköz egy szép töltőtoll. Kézbe fogni is egészen más, mint egy sima golyóstollat, és engem egyből arra ösztönzött, hogy szépen, a betűket gondosan megformázva írjak. Az már csak hab a tortán, hogy tintát mindenféle csodás színben be lehet szerezni, így teljesen az egyéniségünkre tudjuk szabni a tollunkat.  

2014. május 13., kedd

Kreatív Kedd #1: Pöttyös képkeret

Arra gondoltam, hogy keddenként bemutatok valamit, amit alkottam. Elsőként egy IKEA képkeretre esett a választásom, amit szerettem volna kicsit feldobni. Imádom a dekortapaszokat, ezért most is azt használtam, mégpedig egy pöttyöset. 

Hozzávalók:
  • egyszerű képkeret
  • dekortapasz
  • olló
  • minimális kézügyesség és türelem :)

Innen indultunk (sajnos megint a benti fények):

2014. május 12., hétfő

Rendszerezni jó! #1: Gyógyszerek

Szeretem, ha rendezettek a dolgaim, ehhez képest egy ideje elég nagy káosz uralkodik körülöttem. De úgy döntöttem, hogy ennek véget vetek, így neki estem elsőként a gyógyszereknek. Ennek lépéseit az alábbiakban láthatjátok. A fotók minőségéért elnézést, csak hát a lakásban a fényviszonyok olyanok, amilyenek.

Jelenleg a gyógyszereknek egy fiók ad otthont, ez ilyen állapotban volt: 


2014. május 11., vasárnap

Városnéző #1: Budapest I.

Szeretek ismerkedni a körülöttem lévő dolgokkal. Ha az ember nem csak arra figyel, hogy ne menjen neki másoknak, akkor egészen különleges és szép dolgokat fedezhet fel még azokon a helyeken is, ahol nap mint nap jár. Például ilyeneket:

Múlt, jelen, jövő

Aznap reggel még a levegő illata is más volt. Állt az erkélyen, a reggeli kávéjával a kezében és a csodálatos tavaszi fényekben gyönyörködött. Kortyolgatta a kávét, a gondolatai pedig ide-oda cikáztak. Sokat rágódott a múlton, hogy mit kellett volna máshogy tennie, hogy jobban értékelhette volna azokat a dolgokat, amiket az élettől kapott és jobban kihasználhatta volna a lehetőségeket. Sokat bánkódott azon, hogy rengeteg mindent elmulasztott, mert olyan tehetetlennek érezte magát. Fájóan élesen jelentek meg előtte azok a percek, órák, amikor az ágyon feküdt, és meredt maga elé, azon gondolkodva, hogy mit kellene tennie, de cselekvésre végül nem került sor. „Mennyi időt is vesztegettem így el?” – kérdezte magától. A válasz szomorú volt: „Éveket. A gondtalan fiatalságom legszebb éveit, amiket már sosem kaphatok vissza.” Hiányzott neki az a boldogság, ami azelőtt volt, hogy elindult volna lefelé. De vajon akkoriban tényleg olyan boldog volt? Vagy csak az idő múlása miatt tűnik az az időszak olyan szépnek? Nem tudott rá válaszolni. Csak annyit érzett, hogy akkor olyan könnyű volt minden. Most túl nagy volt a felelősség, sok minden nyomasztotta. Tudta, hogy változtatnia kellene a dolgokon. Félt attól, hogy az élet csak úgy elrohan mellette anélkül, hogy ő észrevenné a boldog pillanatokat. „Rendben.” – gondolta. „Holnaptól új életet kezdek! Ez így nem mehet tovább.” A gondolatai azonban itt megakadtak, mert egyszer csak egy kis fekete rigó szállt le a korlátra. Elkezdte őt figyelni: a sárga csőrét, a fekete tollakat és szemet, az apró barna lábacskákat. „Milyen boldognak és vidámnak tűnik!” – nézett a madárkára, aki ebben a pillanatban tovább is repült. Ahogy a madárka elszállt, az ő gondolatai is szárnyaltak tovább. Hirtelen azt érezte, hogy ez a kis rigó nem véletlenül szállt le ide elé. Úgy érezte, mintha egy jel lett volna. Ahonnan a madárka jött, a múlt, ahová tovaszállt, a jövő. És megállt a jelenben. Boldog volt. A jelenben volt boldog. Félelmetes volt a felismerés számára, hogy mennyire a múltban és a jövőben él, pedig úgy kellene, mint a kis rigónak, aki az adott pillanatban, a jelenében volt boldog és elégedett. Akkor és ott valami megváltozott és elindult benne, azt érezte, mintha az akaratereje megsokszorozódott volna. „Nem várhatok tovább, most kell azt az életet élnem, amit elképzeltem. Ennél tökéletesebb pillanat nem lesz soha, hogy belekezdjek az álmaim megvalósításába! Itt és most kell cselekednem, ez az a nap, amire mindig is vártam.” Hiszen aznap reggel valahogy még a levegő illata is más volt…